Szerkesztőségi irányelvek

Hatályos 2026. október 6. A Zelany célja a természetes gyógyteákról és étrend-kiegészítőkről szóló kiegyensúlyozott tájékoztatás.

Az irányelvek minden, a webhelyen megjelenő cikkre, útmutatóra, szószedeti bejegyzésre és receptre vonatkoznak. Azt rögzítik, hogyan választunk témát, hogyan ellenőrizzük a forrásokat, és mit teszünk, ha hibát találunk. Az irányelvek nem tanácsadási szabályzatok: a webhely tartalma általános tájékoztatás, és nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész vagy más szakember egyéni véleményét. Az olvasók számára azt is szeretnénk átláthatóvá tenni, hogy egy cikk elkészítése mely lépéseken megy át.

Az irányelvek hatálya kiterjed a szerkesztőség munkatársaira, a külső szerzőkre és a közreműködő szakértőkre egyaránt. A hírlevélben vagy a közösségi médiában megosztott, általunk készített tartalmakra ugyanezek a szabályok érvényesek, a webhelyen kívül, harmadik fél által közzétett anyagokra viszont nem. Az irányelvek a magyar jogi környezetet veszik alapul, ezen belül a médiatartalmak alapvető szabályairól, a fogyasztókat érő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról és az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelkezéseket. Ez a dokumentum belső működési elveket és az olvasók felé vállalt eljárásokat ír le, jogi tanácsadásnak nem minősül.

1. Függetlenség

A szerkesztői döntést nem befolyásolhatja rejtett üzleti érdek. Kapcsolat esetén az érdekeltséget jelezzük.

A függetlenséget a gyakorlatban az alábbiak biztosítják:

1. A témaválasztás a szerkesztőségi tervben szerepel, nem külső megrendelő kérésén alapul.
2. Ha a szerző vagy a szerkesztő bármely, a cikkben említett termékhez, szolgáltatóhoz vagy szervezethez kapcsolódik, azt a cikk elején közöljük.
3. Ajándékot, mintát vagy ellenszolgáltatást a cikk tartalmának befolyásolására nem fogadunk el.

Ha a függetlenség sérülésének gyanúja merül fel, az érintett szerzőt az adott témától elvonjuk, és a cikket másik szerkesztő nézi át. Az ilyen eseteket a szerkesztőségi naplóban rögzítjük.

Egy gyakorlati példa: ha egy gyógynövényekkel foglalkozó kisvállalkozást is bemutató cikk szerzője korábban dolgozott a vállalkozásnak, ezt a szövegben jelezzük, és a cikket olyan szerkesztő olvassa át, aki nem érintett. A szerzők évente egyszer, január folyamán összeférhetetlenségi nyilatkozatot frissítenek, és szükség esetén a megjelent cikkek jelölését utólag is kiegészítjük. A nyilatkozatokat és a naplóbejegyzéseket a szerkesztőségi nyilvántartás öt évig őrzi, és ezek nem kerülnek ki a nyilvánosság elé, kivéve ha jogszabály vagy hatósági megkeresés ezt előírja. A függetlenséget érintő kérdéseket az olvasók a kapcsolat oldalon is jelezhetik.

2. Forráskritika

Elsődleges, szakmai és hivatalos forrásokat részesítünk előnyben. Egyetlen kis vizsgálatból nem vonunk le általános következtetést.

A források sorrendje általában a következő: hatósági és közegészségügyi közlemények, szakmai testületek ajánlásai, szakirányú folyóiratban megjelent összefoglalók, majd a hagyományos használatot bemutató néprajzi és botanikai munkák. Egy kutatás ismertetésekor megadjuk a minta méretét, a vizsgálat jellegét és a korlátokat, például azt, hogy állatkísérletről, laboratóriumi vizsgálatról vagy embereken végzett megfigyelésről van szó. A hagyományos felhasználást külön jelöljük, és nem tekintjük bizonyítéknak. Ha a források ellentmondanak egymásnak, mindkét álláspontot bemutatjuk, és jelezzük, hogy a kérdés nyitott.

A forrásokat a szerkesztő az alábbi szempontok szerint rögzíti:

1. a forrás kiadója, szerzője és megjelenésének dátuma;
2. a forrás megtekintésének napja, mert a hatósági közlemények és a szabályozás változhatnak;
3. az, hogy a forrás elsődleges-e, vagy másik munka összefoglalója;
4. az esetleges érdekeltség, például ha a vizsgálatot egy érintett gyártó finanszírozta.

Másodlagos forrást, például egy másik portál összefoglalóját csak akkor idézünk, ha az eredeti nem érhető el, és ezt a szövegben jelezzük. A forrásjegyzéket a közzétételtől számított legalább öt évig megőrizzük, így későbbi vita esetén is visszakereshető, mire támaszkodott a szöveg. A régebbi cikkeket legalább tizenkét havonta áttekintjük, és ha a hivatkozott hatósági közlemény vagy ajánlás megváltozott, a szöveget frissítjük.

3. Nyelvezet

Kerüljük a túlzó, félelmet keltő, sürgető és garantált eredményt ígérő megfogalmazást. A bizonytalanságot is leírjuk.

A szövegekben mérsékelt, tényszerű hangnemet használunk. Nem alkalmazunk olyan fordulatot, amely gyógyulást, gyors hatást vagy kockázatmentességet sugallna, és nem használunk felsőfokú jelzőket bizonyíték nélkül. A hatásra vonatkozó mondatokat feltételes módban vagy a forrás megjelölésével fogalmazzuk meg, például „egyes vizsgálatok szerint” vagy „a hagyomány szerint”. A címeknek tükrözniük kell a cikk tartalmát, ezért a kattintásvadász vagy a titokzatosságot színlelő címadást kerüljük.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy mondat nem állíthatja, hogy egy növény „megoldja” egy panasz okát, viszont leírhatja, hogy a hagyomány mire használta, és hogy erre milyen vizsgálatok állnak rendelkezésre. Kerüljük az olyan szavakat, mint a „csodaszer” vagy a „titkos recept”, mert ezek a szöveg megbízhatóságát gyengítik. A mennyiségi adatokat, például a teafű mennyiségét vagy az áztatási időt, mindig forrással vagy hagyományos gyakorlatként jelezzük, egyéni adagolási javaslatot nem adunk. A bizonytalanságot külön mondatban írjuk le, például ha a rendelkezésre álló vizsgálatok kis mintán vagy rövid ideig zajlottak. Az idegen szakkifejezéseket a szószedet oldalon magyarázzuk, hogy az olvasó a szöveget szakmai előképzettség nélkül is követni tudja.

4. Egészségügy

Nem diagnosztizálunk, nem kezelünk, és nem kérünk érzékeny adatot. A kockázati csoportokat külön figyelmeztetéssel látjuk el.

A figyelmeztetés a terhesség, a szoptatás, a gyermekkor, az idős kor, a krónikus betegségek és a rendszeres gyógyszerszedés esetére vonatkozik. Ezekben a helyzetekben a cikkek arra hívják fel a figyelmet, hogy a növényi készítmények és az étrend-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel, ezért az egyéni döntés előtt érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni. Panasz, tünet vagy betegség esetén a szakember felkeresését javasoljuk, és a cikkek ezt nem helyettesítik. Az étrend-kiegészítőkről szóló írások az összetevőkről, a címkék olvasásáról és a szabályozási környezetről adnak tájékoztatást, egészségi állapotra vonatkozó ígéret nélkül.

Az egészségügyi tartalmakra vonatkozóan további szabályokat alkalmazunk:

1. nem adunk egyéni adagolási, kezelési vagy gyógyszerhelyettesítési javaslatot;
2. nem javasoljuk gyógyszeres kezelés megszakítását vagy módosítását;
3. az étrend-kiegészítőket élelmiszerként mutatjuk be, nem gyógyszerként, és jelezzük, hogy forgalomba hozataluk a hatóság felé történő bejelentéshez kötött;
4. akut, súlyos vagy gyorsan romló panasz esetén a cikk a 112-es segélyhívószám hívására és az orvosi ellátás igénybevételére emlékeztet.

Az olvasói kérdésekre, amelyek konkrét egészségi állapotra vonatkoznak, nem adunk személyre szabott választ, hanem általános forrásokra és az illetékes szakemberre irányítunk. Ha egy levélben egészségügyi adat szerepel, azt a levelezés kezelésénél nem dolgozzuk fel tovább, és az olvasót tájékoztatjuk arról, hogy ilyen adatot nem kérünk. A cikkek végén szereplő figyelmeztető szöveg egységes, és a szerkesztő minden közzététel előtt ellenőrzi a meglétét.

5. Javítás

Érdemi hiba esetén a cikket javítjuk, és ha szükséges, feltüntetjük a módosítás dátumát. A hibajelzés nem jelent automatikus törlést.

A hibajelzéseket az alábbi lépések szerint kezeljük:

1. A beérkezett jelzést három munkanapon belül visszaigazoljuk.
2. A szerkesztő ellenőrzi az állítást az eredeti forrásokkal összevetve, és szükség esetén szakértőt kér fel.
3. Ténybeli hiba esetén a cikket javítjuk, és a módosítás dátumát a szöveg végén megjelenítjük.
4. Stilisztikai vagy helyesírási javításnál külön dátumjelzést nem teszünk.

Ha a jelzés nem bizonyul megalapozottnak, a döntés indokát röviden megírjuk a jelzés beküldőjének. A cikk lényegi átírásakor a korábbi változatot a szerkesztőségi nyilvántartás megőrzi.

A javításokat három csoportba soroljuk: ténybeli hiba, értelmezési pontosítás és formai javítás. Ténybeli hibának minősül például a téves adat, a rossz forrásmegjelölés vagy a hatósági közlemény elavult tartalma, ilyenkor a javítás tényét a cikk végén szövegesen is jelezzük. Értelmezési pontosítás esetén a szöveget úgy módosítjuk, hogy az eredeti állítás ne legyen félreérthető, és a változtatás okát a nyilvántartásban rögzítjük. A javítási nyilvántartást, amely a cikk címét, a módosítás dátumát és jellegét tartalmazza, a jelzés beérkezésétől számított öt évig megőrizzük, személyes adat nélkül. A jelzés beküldőjének levelezését az adatvédelmi tájékoztatóval összhangban legfeljebb 12 hónapig kezeljük.

6. Szerzők

A szerzők a Zelany szerkesztőségi folyamatán belül dolgoznak. Szakértői ellenőrzést csak akkor jelzünk, ha valóban megtörtént.

Minden cikk megjelenés előtt legalább egy második szerkesztői olvasáson megy át, amely a tényszerűséget, a forrásmegjelölést és a nyelvezetet ellenőrzi. Szakértői átnézést csak akkor tüntetünk fel, ha a szakember a cikk tartalmát valóban áttekintette, és a közlésbe beleegyezett. A szakértő nevét és szakmai hátterét ilyenkor a cikknél közöljük, szakmai ajánlásnak vagy termékajánlásnak pedig nem tekinthető. A szerzői adatokat valós személyekhez kötjük, és kitalált szerzői neveket nem használunk.

A külső szerzőkkel írásos megállapodást kötünk, amely rögzíti a függetlenségi szabályokat, a forrásmegjelölési kötelezettséget és a javítási eljárásban való közreműködést. A szakértő beleegyezését és az átnézés időpontját a szerkesztőségi nyilvántartás a cikk élettartama alatt, annak megszűnése után pedig további öt évig őrzi. Ha a szakértő a későbbiekben visszavonja a közléshez adott hozzájárulását, a nevét és a megjelölést a cikkről öt munkanapon belül eltávolítjuk, és a szöveget szükség esetén újra szerkesztői átnézésre küldjük. A szerzők nem fogadhatnak el a cikk tárgyához kapcsolódó megbízást a szerkesztőség előzetes tájékoztatása nélkül.

7. Olvasói levelek

A leveleket nem közöljük automatikusan. Személyes történetet csak külön engedéllyel és a szükséges anonimizálás után használunk.

A beérkezett levelek közlésének feltétele az írásos hozzájárulás, amelyet a levélíró bármikor visszavonhat. A hozzájárulás előtt tájékoztatjuk, hogy a szöveget rövidíthetjük, a személyes adatokat pedig kihagyjuk vagy módosítjuk. Egészségügyi részletet tartalmazó levelet nem közlünk, és ha ilyen adat mégis a levélben szerepel, azt az anonimizálás során teljesen eltávolítjuk. A levelezést az adatvédelmi tájékoztatóban rögzített, legfeljebb 12 hónapos megőrzési idő szerint kezeljük.

A levelek közlésével kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesek:

1. harmadik személyre vonatkozó adatot, például egy családtag vagy szakember nevét, nem közlünk;
2. sértő, megalapozatlan vagy jogsértő állítást tartalmazó levelet nem teszünk közzé;
3. a hozzájárulás visszavonását a kapcsolat oldalon, postai úton vagy telefonon is jelezheted, és a közölt szöveget öt munkanapon belül eltávolítjuk;
4. a keresőmotorok gyorsítótárából való törlés a keresőszolgáltatók eljárásától is függ, erre a Zelany közvetlen befolyással nem bír.

A közlésre nem kerülő leveleket a megőrzési idő lejártakor töröljük, és a levélíróval közölt válaszban jelezzük, hogy a levél nem kerül közlésre. A levélíró az adatvédelmi tájékoztató szerint kérheti a hozzáférést, a helyesbítést és a törlést, amelyre a megkeresést követő harminc napon belül válaszolunk.

8. Reklám

A hirdetési és szerkesztőségi tartalmat láthatóan elválasztjuk. A reklám nem lehet megtévesztő egészségügyi állítás.

A fizetett vagy támogatott megjelenéseket vizuálisan és szövegesen is megkülönböztetjük a szerkesztőségi anyagoktól, és a jelölés a tartalom elején látható. A hirdető nem láthatja előre a szerkesztőségi cikkeket, és nem kérheti azok módosítását vagy törlését. A részletes szabályokat a Hirdetési és támogatási tájékoztató tartalmazza, amely a szerkesztőségi irányelvekkel együtt érvényes. Ha egy hirdetés ütközik ezekkel az irányelvekkel, a megjelenítést megtagadjuk vagy megszüntetjük.

A szerkesztőségi cikk szövegébe fizetett említés nem kerülhet be, a támogatott tartalom pedig külön oldalon vagy jól elhatárolt blokkban jelenik meg „Hirdetés” vagy „Támogatott tartalom” felirattal. Egy szerkesztőségi cikkben említett termék vagy szolgáltatás nem jelent ajánlást, és a szerkesztő nem fogad el ellenszolgáltatást az említésért. Ha egy hirdetés tartalma a cikk tartalmával egy témakörbe esik, az olvasó számára a két tartalom szerkezeti különbsége mindig felismerhető marad. A részletes eljárást a hirdetési és támogatási tájékoztató ismerteti.

9. Kapcsolat

Észrevétel: 1052 Budapest, Károlyi Mihály utca 12., telefon +36 30 927 1548. Törekszünk 3 munkanapon belül visszajelezni.

Észrevételt, hibajelzést vagy forrásjavaslatot a kapcsolat oldalon található űrlapon, postai úton vagy telefonon is megküldhetsz. Telefonon hétköznap munkaidőben érhetsz el minket, más időpontban üzenetet hagyhatsz, amelyre a következő munkanapon reagálunk. Ha az észrevétel egy konkrét cikkre vonatkozik, kérjük, add meg a cikk címét és a kifogásolt mondatot, így gyorsabban tudjuk ellenőrizni. A kérdés összetettsége miatt hosszabb vizsgálat esetén jelezzük a várható időt.

A beérkezett észrevételekre a visszaigazolást követően, legkésőbb tizenöt munkanapon belül érdemi választ adunk, összetett ügyben pedig a vizsgálat állásáról tájékoztatást küldünk. Ha az észrevételt szerinted nem kezeltük megfelelően, kérheted, hogy az ügyet másik szerkesztő vizsgálja meg újra. A megkeresés során megadott adatokat, így a nevet, az e-mail-címet és az üzenet tartalmát, kizárólag az ügy intézéséhez használjuk, a részleteket pedig az adatvédelmi tájékoztató tartalmazza. Az űrlap elküldése után a weboldal visszaigazolást jelenít meg, és kérésre az üzenet törlését is kezdeményezheted.

10. Dátum

Az irányelvek felülvizsgálata 2026. október 6-án történt. A következő átfogó ellenőrzést 2027-ben tervezzük.

A felülvizsgálat során az irányelvek minden pontját összevetjük a tényleges szerkesztőségi gyakorlattal, a beérkezett hibajelzésekkel és a jogszabályi változásokkal. A változásnapló jelenlegi bejegyzései: 2026. szeptember 15. – az irányelvek első közzététele; 2026. október 6. – a forráskritika, a javítási eljárás és az olvasói levelek kezelésének részletezése. Lényeges módosítás esetén az új szöveget a hatálybalépés előtt közzétesszük, és a változás dátumát az oldalon jelezzük.

Az átfogó ellenőrzés mellett negyedévente rövid belső áttekintést tartunk, amelynek során megvizsgáljuk, hogy a beérkezett észrevételek és javítások alapján szükséges-e az irányelvek pontosítása. Jogszabályváltozás vagy lényeges hibajelzés esetén soron kívüli módosításra is sor kerülhet, ilyenkor a változásnaplóba új, dátummal ellátott bejegyzés kerül. Az irányelvek korábbi változatait a közzétételtől számított öt évig megőrizzük, és kérésre elküldjük. A 2026-os kiadás az első teljes körű változat, ezért a későbbi módosítások mindig ehhez a szöveghez viszonyítva kerülnek rögzítésre.